Igyekszünk a vadászat terén is fejlődni, megígérem!!!

..de, be kell látnom, nem egyszerű....

Ez az oldal elsősorban ügyetlen lépéseinkről és azok vicces történeteiről szól. Lassan, de biztosan haladunk előre.

Lelkesek vagyunk, alázatosak, megtörhetetlenek.  Reméljük, pár év múlva beérik a befektetett munka.

2011.10.29.

..és végre-végre szezooon!!!!

Két év kihagyás után Zoya cárkisasszonyt ismét felkértem, legyen a társam egy kellemes őszi délelőttön.

A Kunság VT  nyitóvadászatán vettünk részt, a cél: nyúl, fácánkakas, és dúvad.

Imádjuk a nyulat!!! Sokat kell menni értük, de klassz, mikor elkapjuk a tapsifüleseket.

Elégedett vagyok Zoya teljesítményével. 4 nyúl és 1 szárnyazott (gyönyörű volt) kakas került terítékra Hercegnő ( így hívják a vadászok  )közvetlen segítségével, és a nádasok, magas fűvel fedett területek megzavargatásásban is nagyon ügyes volt. Persze nem FT teljesítmény, de pontosan elég az, hogy Ő figyel rám, és teszi a dolgát. A vadászok nagyon megdicsérgették, és a teríték mellett előkerült egy jutalomfalat is az egyik vadász autójából az ügyes vadászkutyának. Kell ennél nagyobb vállonveregetés?

Figyelt rám, figyelt a lövésekre, az esésekre és gurulásokra ( nyulak) is.

Magam is ámuldoztam, mikor fordultam, fordult velem. Persze, persze, ezt tanítgatjuk Nekik, de be kell vallanom, hogy Zoya egy-egy tréning alkalmával nem csillogtat egyebet, mint az éberkómás szenvedést. Ebből következik, hogy én is csak vadászatok alkalmával suembesülök  a kutyám "titkaival".

A nap végére 36 nyúl és 17 fácánkakas került terítékre.

Remek nap volt, szép emlékekkel!

2009.12.05.

Hihetetlen egy nap...

Hol is kezdjem el a kisregényemet! Kollégám - Uhrin Zoli - hét elején invitált engem, hogy jöjjek ki szombaton, mert lesz egy "kis" társaság, pár ember, akik nyulaznak egyet.

Lévén gyakorlatlan kutya és felvezető párost alkotunk, mindenképpen ragaszkodnék a kisebb létszámú vadászatokhoz, hogy az esetleges bénázással, ne zavarjunk senkit. Amikor közeledtünk a gyülekezőhely felé, már messziről látszott a sok autó. A megérkezéskor szembesültem a ténnyel, hogy közel 50 vadász gyülekezett ezen a szép reggelen, hogy az idei utolsó nagy nyúlhajtásban rész vegyen. Sok vendégvadász, a társaság zöme és néhány fiatal hajtó ember. Hű-ha! Ideges lettem, de nagyon! Zoya először van igazi vadászaton, én magam kb. harmadik alkalommal. Nem bíztam magunkban semennyire sem.

Az első üdvözlések után Szabó Árpi apukája bekérdezett:

- Ez dísznek van itt? (Zoyára gondolt) Hányas sörét kell neki? (sötét vadász humor eheh) - mondanom sem kell, hogy hirtelen szíve szúrt, de akkor jött az Árpi, aki megvédte a mundért, és elmesélte, hogy a VAV-on milyen ügyesek voltak az én fiatat kutyáim.

Indulás a terepre! Megszokott autóba ültem én, hiszen a piros terranoval voltunk Pilisen is, csak akkor nem Zoya, hanem Milky volt velem. Betti (drótos mv kollegina) körberajongott gyorsan, és velünk utazott Fojti a kis simaszőrű foxi, aki csak szellőzködni jött ki. Az Ő ideje is eljön hamarosa, mert lassan járják be a kotorékokat...helyes kutya nagyon! Kimegyek egyszer megnézni a kis hőst.

Pálmonostora alját hajtottuk meg hatalams szélességben (ennyi emebrből szép méretes hajtóvonal alakult gondolhatjátok) Mi Zoyával a jobb szélen hajtottunk. Az első lendülettel kipörögte magát Hercegnő, felhajtott egy házi galamb csapatot, jól megkergette Őket, de be tudtam hívni. No! Itt nyugodtam meg teljesen. Gyorsan megkérdeztem, hogy mik a szabályok, mennyire mehet előre a kutya, mit csinálhat és mit nem. Kedvesen elmagyarázták a környékemen álló vadászok, hogy 30-40 m előre, tovább ne, ha bozótos van, vagy nádas, vagy árokpart, olajfaliget, tanyaudvar, azt keressük le. Ne maradjunk le a vonaltól és a körbe se menjünk előre, mert veszélyes.

Ezek után ment minden, ahogy annak menni kell. Lövések dörrentek, jöttek a nyulak a szépen. Zoya messziről ráfeszült a nyúlra, magam mellett tudtam tartani, és miután felbukott, vagy leassult a nyúl, gyönyörűen tudtam küldeni érte. Ment és küzdött!

A szépséghibája a dolognak, hogy az elhozások azok csapatmunkába torkollottak, hiszen a nyulak jó nagyok voltak. 5 kg alatt nagyon nem volt egy sem, sőt, a legnagyobb nyulat is Zoya fogta le, 7 kg körülire taksáltuk, úgy vittem a futóig, mint egy kisbabát, nem bírtam el egy kézben.

Behozás: kirohant, a sebzettet csodálatosan lefogta, leszorította és kereste a fogást bőszen.Ha a  nyakát fogta lelógott a földre, ha a combját fogta megintcsak, Ha a hasát fogta, kifordult a szájából. Úgy pörgött és harcolt, mint egy valódi vadászkutya. Kell, hogy sikert érjen el! Mikor megfogta a nyakát, én gyorsan elkaptam a nyúl hátsó lábait és hozattam Zoyával. Az Ő elhozása lett, kis segítséggel... Nyakra mág gyúrni kell. Nagyon komoly nyulak voltak. Jó alföldi rónaságon hízik a Tapsifüles!

Hercegnő futott is egy nagyot hiába. Az egyik tanyaudvar keresésénél vadat jelzett a lelkem, rá is ment a bozótra frankón, és egy mesegyönyörű fiatal Bambi ugrott ki a lícium bokor alól. No, usgyi, Zoya utánna. Se hall, se lát, csak fut, mint egy őrült. Harmadik  behívóra jött is megszégyenülve... mondtam is Neki, hogy biztos nem ugrik be többé őzike után. Így is lett! Egy suta nyargalt fel a következő körben, de ezt már csak szépen hegyezett füllel konstatálta a kiscsaj. Így nyugtázatma  dolgot, hogy a beugálás stabilizálódik. Örültem, hogy kontrollálható a kutyám.

4 kört mentünk, 77 nyúl esett. Fácán nagyon kevés van köszönhetően a nyári aszálynak. 12 fácánkakas esett mindösszesen. 2 kacsa is betévedt valahogyan a területre, így a két szépséges madár is terítékre került.

A 4. körben volt egy meseszép jelenet! Szikes mezőn hajtottunk végig, ahol nádasokat, és nagyonn susnyafoltokat kellett lekeresni. Szépen ment előre, keresett, bent keresett a sűrüben. Egyik foltnál magasabbra tolta a farkát a lány. A baloldali vadásznak szóltam, hogy lesz valami. Fácánra goldoltam. Zoya ment és lendületet vett. Megint szóltam, hogy vad lesz! ..kolléga nem vette komolyan még mindig a dolgot, láttam rajta.

A következő pillanatban ugrott a nyúl!

Ordítok: - Nyúl!

A vadász sebtiben megfordult, és bamm-bamm!

Szerencsésen eltalálta egy sörét a Tapsit, és jó 200 m-re felbukott. Kicsit csalódott voltam, mert ráküldtek egy fiatal német vizslát, ami nem bántott volna, ha nem Zoya ugrasztja ki a vadat. Ez a Zoya nyula volt, és úgy ment is volna a lövés után. Befeszült és várta, hogy küldjem. De mikor ráküldték a másik kutyát, akkor magamhoz hívtam és nagyon megdícsértem. Ez nem volt szép, ám a jelenet, amit a kutyám produkált, az annál még sokkal szebb! Ilyen ugrasztást, ilyen profin...sok szép vadászatot vetítenek előre ezek a dolgok.

A nap végén a meseszép terítéket kirakták, Egy fiatal vadászfiút, aki most lőtte élete első nyulát felavattak. Nagyon jó volt az avatás részesének lenni, mert erről eddig csak hallottam. Most láthattam is.

Kiosztották a megérdemelt zsákmányokat! Zoya kapott egy szép nyulat, és én is. Jómagama  nyulamat elcseréltem egy fácánra. Miért? Így egy komplett vadászebéd lesz: fácánleves nyúlpörkölttel.

Zoyát a nap végén körbedícsérgették, aki az elején a sörétet ajánlgatta, hízelgően megjegyezte

- Legalább a nyulat hozza! (ez bók volt, és mosolyogtam is bajszom alatt)

Hercegnőnek hívta mindenki, és a terítéknél kérdezték meg a nevét.

Ez jelent valami, nem? Ha kíváncsiak a nevére, akkor csak említésre érdemes.

18 hónaposan átesett a tűzkeresztségen kicsi Hercegnőm. Elmondhatom: vadászkutya!

Mikor kimerülten álltunka  terítéknél lepergett az elmúlt 18 hónap, a születése pillanata, a kép, amikor 3 naposan az alomtól távol hang nélkül matat. Amikor az első tréningen el sem távolodott, amikor leszidtam a VAV-on...néztem, ahogy fekszik, és majd megszakadt a szívem a gyönyörűségtől!

Ő AZ ÉN KUTYÁM!

2009.10.12.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VAV

Snyehola Géza és Zsikla Ferenc

A mai napon 3 kutyával mentünk ki a vizsgára.

Mili és Laura csodálatosan teljesítettek végig! 168/200 ponttal sikeres VAV vizsgát tettek.

Én két kutyával mentem ki. (SZARVAS HIBA!!!!)

Zoya és Thea, a két tinilány, jött ki ezen a szép esős napon, hogy tiszteletét tegye a két bíró előtt.

A tisztelettel nem is volt semmi baj, hiszen végig - majdnem végig - szárnyalt a két kutya, annak ellenére, hogy  én magam nagyon nehezen boldogultam a két delikvens felvezetésével.

Sajnos a "lőtt vízi vad elhozás mély vízből" feladathoz érve (miért is ne az utolsó feladatnál fogyjunk el, mint a holdvilág!?) elvéreztünk, de nagyon csúnyán!

Így utólagosan értékelve az eseményeket, azt hiszem én fogytam el, és nem a kutyák tehetsége. Kicsúszott a kezemből a lányok irányítása, elkezdtem izgulni, a szívem a torkomba dobogott, indiszponált lettem én is, és ezen keresztül a csajok is.

Nem mentek be a vízbe! Állati ciki, és érthetetlen!

Zoya megtette azt a határtalanul pimasz dolgot, hogy a "HOZD!" parancsra, vízzel ellentétes irányba elindulva elrohant. Azt gondoltam kiszalad a világból. ..és egy fenét!!!! A furgonok mellé ledobott nyúlért szaladt el, és arcátlan módon azt hozta be, mintegy fricskát mutatva nekem. Beszarás...

ÁÁ, voltam olyan mérges, hogy azt mondtam köszönjük szépen a lehetőséget! ..lehet nem kellett volna feladnom, lehet, hogy próbálkoznom kellett volna, de olyan szinten gőzöltem be, hogy el sem tudom mondani.

Ciki, mint állat, hogy a retriever a víznél vacakol, és aki hasassal csattan be nap, mint nap (Thea), most kérdőn néz rám, és elindul a másik irányba.

Miért gőzöltem be? Zoya (16 hónapos) 152/200 pontot, Thea (11 hónapos) pedig 129/200 pontot értek el. Mezei munkában, keresésben, nádba magasan a vizslák felett teljesítettek a retrieverek. ..és akkor az utolsó feladatnál, ami olyan egyszerű...víz...úszás... majdnem bőgtem.

Ez pedig arról árulkodik - hogy majdnem bőgtem-, hogy a kutyák összpontosítása MIATTAM csúszott el. Nem vagyok egy bőgős típus, és hisztis sem, de a nap végén valódi rinyálós picsának éreztem magam.

Túlvállaltam már megint!

Hogyan képzeltem, hogy a komoly 2 éves( Pffff!) kiképzői múltammal simán levezényelek két kutyát.

Ment egy darabig, jó sokáig, hiszen még a nádból légszimatnál 4 és 3 pontot kaptak a kutyák, de aztán berezeltem...elfogytam.

Sebaj! Egy csudajó tréningnapon vagyon túl, a lányok csodálatosak, gyorsak és pontosak voltak! Mili a 2. legjobb kutya!!!!!! lett a 13 közül, az én lányaim meg a 3. és 4. helyet tartották a kezükben az utolsó pillanatig.

Szertorna VB-n is leeshet a bajnok a gyűrűről, hiába volt a többi szeren tuti első!

Mi ma leestünk a gyűrűről! ..inkább én estem le a gyűrűről, és tök bunkó is voltam, mert egy pillanatig a lányokra haragudtam, és undok is voltam velük. Letoltam Őket, pedig nem kellett volna...(2. SZARVAS HIBA!!!!)

Ami viszont óriási megnyugvással tölt el, és a kutyáink belavalóságát igazolja a számomra, hogy a Kunság VT mintegy örökös meghívást adott nekünk az össze társaságon belüli vadászatra. Azt hiszem, ez egy nagyon szép elismerése a kutyák tehetségének és rátermettségének. Köszönjük, és amikor csak tehetjük és időnk engedi (no meg a családi kötöttségek) ott leszünk!

A pontjaink :

                                                                           Zoya  (152)                                    Thea  (129)

1. Viselk. lőálláson                                        3*3                                                     3*3

2. Láb mell.köv., vonalh.                               3*3                                                     3*2 

3. Behívás, visszahívhatóság                       6*2                                                    6*2

4. Viselk lövésre                                             3*4                                                     3*3

5. Viselk vadkelésre                                      3*2                                                     3*2

6. Keresés vadászaton                                 5*4                                                     5*4

7. Együttműködés a vezetővel                     4*4                                                      4*2

8. A vad kijelzése                                           4*2                                                      4*2

9. Vonszalék                                                   6*4                                                      6*4

10. Lőtt vad légszimattal                              5*4                                                      5*3

11. Lőtt vad elkhozása                                  4*4                                                      4*3

12. Lőtt vízi vad mélyvízből                               0                                                          0

Summázva a nap eseményeit: nagyon jó kutyáim vannak, de a két fiatal kutya szinkronban való képzése még tapasztalt kiképzőnek is komoly feladat. Ahhoz képest csudaszép a bizonyítványunk, csak kicsit ciki (NAGYON CIKI::ÁÁÁÁ), hogy retrieverként pont a víznél bukunk meg!

Feladatom: hibaelemzés, korrekció és felszegett fejjel

"Tovább!! TOVÁBB!!" - ahogy a csjolnak is mindig mondom - "Tovább!!!"

Köszönöm Gézának és Ferinek (bírók) a korrekt bírálatot és sok-sok dícséretet, mert bőven osztogatták a szép szavakat és a vállveregetéseket.

Hatalmas gratuláció Milinek és Laurának, az én büszkeségeimnek!!!!!

2009.09.12.

BECEJ (Szerbia)

Óbecs Kinológiai Társaság

Sanja Momcilovis Bognic és Sztefan Doroszlovacska munkabírák és vadászok szakértő segítsége alatt

Zoya SIKERES MUNKAVIZSGÁT tett!

Tanulságos és csodálatos nap volt!

Lassan összeszedem a gondolataimat, és a tőlem megszokott lendületű beszámolót rittyentek ide.

Addig is legyen elég annyi, hogy valódi helyzeteket imitáltak, a vízi elhozás fálig-meddig vakon ment, és a kutyák egyszer sem jelölhettek, kizárólag orrmunka volt!

7 feladat, ebből 5 vaddal való munka!

Szóval nem egy könnyű vizsga volt ez, igazi vadászos móka!

A nyúlvonaszalék és a kacsa nyíltvizi elhozása voltak a legnehezebb feladatok.

Miért a nyílt vízi? Mert ugyan tényleg a tó nyílt vízfelület volt, de a kutyák az esést egyáltalán nem láthatták, jó esetben hallották a csobbanást.

A nyúl közel 100 m-en volt kinn, és 2 derékszögű törés volt a nyomban (hát, ha jól meggondoljuk így korrekt, mert a nyuszi nem ugrik csakis derékszögben).

A lövés utáni fegyelem is speciális volt, soha nem csináltuk, Zoya be is mozdult.

Egy napraforgótábla szélében a félemberes gazban kutya leültet. Marad!

Gazdi eltávolodik, de úgy, hogy a kutya nem láthatja a gazdit!

Lövés! 15-20 másodperces várakozás, majd ezután mehettem a kutyámhoz!

Ezt soha nem gyakoroltuk, csakúgy, mint a sbzett kacsa lebukását a víz alá.

Hát, Zoya nem is bukott le, ezért lett 2. díjas csupán, de én már ennek is örültem.

A vízhez érve már olyan fáradt volt a kicsim, hogy ott hozzá méltatlan munkát produkált.

Megcsinálta, de az én számomra kissé csalódást okozva, hiszen vízben istennő, itt meg azért szarakodott, mint egy úrilány!

Na, de majd írom a többit, ez csak ízelítő volt!

2009.08.11.

Vadászatelőkészítő tréning 3.rész - Gátér

A mai napunk egy kalap kakit nem ért. Mire kiértünk és 2-3 fegyelmező gyakorlaton túllendültünk, egy hatalmas fekete felhőből olyan zuhé kerekedett, hogy még a kis ...-mból is csöpögött a víz. Miután alábbhagyott, hősiesen próbálkoztunk még egy-két jelöléssel, előre küldéssel, ám közösen úgy határoztunk, hogy ezt a mai napot ne tetézzük.

Summázva: sétáltak a kutyák egy jót az esőben, a dörgés-villámlás közepette.

Nevezzük idegrendszeri stabilizációnak.

2009.07.30.

Vadászatelőkészítő tréning 2.rész - Gátér

Megintcsak csörrent a telefon, és Fritz, vagyis gazdija Jani szólt, hogy: -Akkor megyünk???

Háááát, hogy a fenébe ne mennénk!

A mai napon jó kis feladatokat csináltunk megint!

1. Érdekességet találtam ki! Hogy értelme van e, nem tudom, de a feladat nehéz volt, és a kutyák megcsinálták.

Háttal leültettem a kutyát, és a Jani eldobta a dummyt (amúgy finom férfia távolságba haha), a kutyák az esést csak hallhatták. A mező széles, és a tök egyenletes terep, közepes fűvel.

Zoya: csodálatosa, ésszel keresett, jó volt látni, hogy használja az orrát folyamatosan, és széles sávban jobbra-balra lekeresi a területet. Amit kell erősítenem, az az Előre! parancs, hogy a kutya ne fusson felesleges métereket, ha tudok segíteni a távolságban legalább. Ez a feladat azt imitálta jól, hogy amikor én sem látom hova esett, de Ő hallotta  a puffanást, akkor önállóan, módszeresen keresse át a területet.

Thea: ..na, mit gondol a kedves olvasóközönség? Mint a nyíl kilő, cikázik, szökell, leskelődik, szagol, pattog...a vége az, hogy megtalálja és behozza, de tipikus hiperaktív 9 hónapos, aki 5x annyit lefut, mint amennyit kellene. Theából hiányzik még a módszeresség, de ezt ellensúlyozza az a gyorsaság, amivel dolgozik. Az Ő kis agya még nagyon zöld szivacs...hihetetlen gyorsan tanul, penge, de feleslegesen csinál dolgokat!!! Megállj Te Liba! Majd a gerlézős nap végén tudod te, hogy mit jelent a rövidebb út...hihi

2. Mindhárom kutyát nádban kerestettük. Dummyt kellett keresniük, természetesen még jelöléssel. Mondjuk az egyik bedobás a kicsi Fritznek úgy sikerült, hogy nem látta az esést, és a kis lelkest 7-8 alkalommal küldte vissza a gazdi sikertelenül. No, akkor Fritz pihenjen!

Zoya sem találta meg, de! 6-7 alkalommal ugyanolyan elánnal tudtam beküldeni.Nekem ez nagyon nagy Öröm, hisz nem hátrál meg, és veszti el az érdeklődését sikertelen keresés esetén sem...be kell látni, lesz ilyen is bőven, mikor üresen kénytelen visszajönni.

Ráhagytuk...majd a végén újra beküldjük valamelyiket, most beleuntak már...

3. Vonaszalék, mégpedig terepváltással. A mezőn indult-töltés oldalán fel- át a dűlőúton- másik töltésen le és bele a nagy fűbe, mindeközben egy két kanyar bele.

Kíváncsi voltam, hiszen a terepváltás nem egyszerű feladat, azt mondják az okosok.

Zoya kezd: Missz Precíz szépen, finoman végigment a nyomon, kicsit segített a szél, és láttam, hogy 1x2x beleharapott légszimattal, de a terepváltásnál csodálatosan leszegett orral magabiztosan haladt, le a töltésen és már hozta is.

Thea: szokásos rakétakilövés (következő alkalommal esküszöm narrálom: nine, eight,..., free, two, one, Go!!!). Hatvavnhat plussz kilométer, erősen légszimatgyanú, de a dűlőúton Ő is letolta az orrát, maj be a fa alá, és már hozta is a kis Peckes!

Fritz: ééédes kis kunkogi...ahogy az szimatol! Az a jellgzetes vizslaszaglás, mikor kunkog is közben..nagyon ügyes volt, kicsit elcsalinkázott, de visszatért a nyomra, és szépen be is hozta a madarat.

4. Levezetésképpen egy sima jelölés mindháromnak, csak a fácánnal. Nagy pirospont mindenkinek!

Jaa, hogy a dummy a  nádban marad-e?

Fritzet küldtük be érte, teljesen a másik irányból. ..és bezony hozta a kis Töki!

Megint jó nap volt. Kicsit fegyelmezetlen bandával..de reméljük valami esőt jelztek ezzel a dilizéssel.

2009.07.27.

Vadászatelőkészítő tréning - Gátér

Ma, egy helyi vadászfiú - Vakulya Jani- és kutyája Fritz (fasza kis 5 hónapos német vizsla) tiszteltek meg azzal, hogy felkértek, tréningezzünk együtt. A mai nap, és az egész tréning abban volt más, mint az eddigiek, hogy egy vadászember, a vadászatok szemszögéből építette fel az egészet. Hagytam magam az árral sodoródni, hiszen ez az amit akarok igazán, de nem tudom még azt, melyik feladat hogyan életszerű. Bevallom, hiszen nem szégyen ez! A tréning végére boldogan és büszkén, kimerülten bár, de nagyon elégedetten tértünk haza.

Mi is tudtunk segíteni valamiben! Fritz még bizonytalan volt a vízzel, soha nem úszott, nem volt motivációja eddig, hogy bemenjen. Hát az én két dinka goldenem olyannyira felpörgette, hogy nagyon gyorsan csodásan szelte a habokat a kis tökös.

Részletek is érdekelnek valakit?

Muszáj vagyok írni, mert szétszakadok az élményektől!!!!!

Kezdésnek az én soft Zoyámnak lekevertem egy sallert, mert undok volt Fritz-cel...mondanom sem kell, cárevics vérű ribink befalcolt, sztrájkba lépett. Puff egy pofon a gazdinak, vagyis nekem! Mintha nem ismerném kicsi kincsemet, hogy Vele nem lehetek szigorú.... Hozzá a kulcs a kedvesség és a higgadtság. Előtte lekesen kihozott egy dummyt a sűrű nádból, amit persze bénán dobtam, mert nem tudta jelölni rendesen, hiszen a domb takarásából szaladt felfelé, de 3x visszaküldve meglett. No, mindegy, mondom, akkor most Zoyának pihi, Theát veszem elő.

Thea? Sokat látott vadászunk sikítva ujjongott a valódi retriever hasas láttán. Thea képes úgy beugrani a vízbe, hogy másodpercekig víz alatt van....Elképesztő a nőci! Lelkes, agilis, menős, pörgős....No, Őt nem lehet megsérteni egy fülessel, főként, ha benne van a pörgettyű. 

Kicsit skizofrén a helyzetem, mert Zoyával finoman, szépen, már-már pihe puha habszőnyegen lépdelve kell előre haladni, a másik percben a póráz végén Theával a saját tempómat és lendületemet diktálva Durr bele!- lehet nyomni. Lehet Vele vitatkozni, lehet Vele  "Anyázni!" amitől csak még inkább lelkes. Nem kis falat a két fiatal egyszerre, főként hogy ennyire mások!!!

A vizes buli után jött a retegett vonszalék. Soha nem csináltuk még. Izgultam, hogy az én Zoyám nem tudja majd, úgysem csinálja meg, meg még sztrájkol is... No, mit gondoltok???? Gyakoroltuk már a parancsot, de izgultam. ..és akkor még az is, hogy a Jani nem tudta hol a szagkatlan...Jáááájjjjj!!!! Modta Ő, hogy nyugi, a kutya rálel a katlara, és rááll a csapára, ha benne van a vérében. No, indulás! Megállunk, lecsatolom, és Szimat! ..... ....... Zoya orra BUMM le és indult, és ment és ment össze-vissza.... Vagyis.....én hittem, hogy össze-vissza! Jani kolléga olyan vonszalékot húzott, hogy nem egy és nem gyenge törést rakott bele. ..és meglett a madár (szép nagy fácánkakas), és hozta a kis szőke Cárkisasszony!!!!! Olyan boldog voltam, hogy én ott bénáztam mellette, dumáltam folyamatosan, és a kutya rám sem hederítve az orrára és az ösztöneire hallgatva egyenesen ráment a madárra és behozta.

Tipikus. Béna gazdi jó kutya!

Thea startolt! Áááá, már az ültetést is alig akarta érteni, ágaskodott, mint egy kaptás ló. Szerintem a parancsot sem hallotta már, olyan önbizalommal, és elánnal indult. Szökell, szagol, harapja a levegőt és pillanatok alatt a helyszínen van, és már hozza is a madarat! Már hozza.. pár hónapja még az Övé volt és hasított el a madárral. Mostmár hozza szépen, hiszen tudja, hogy azonnal mehet egy másikért.

Fritz? Kisvizslánk az 5 hónapjával csodálatosan, kitűnő tehetséggel hoz, keres. Első komoly próbatétele volt a kicsinek, de mindenben tökéletes alapokkkal állunk szemben.

Jó volt látni a kutyáim közti különbségeket, jó volt látni azt, élőben,élesben, hogy a vizsla és a retriever hogyan tudnak összedolgozni a sikerért.

Zoya a precíz, higgadt, gondolkodó típus, akinek a munkjája azért gyönyörködtető, mert kifinomult.

Thea, energiadús, lendületes, légies, gyors...benne ez a csodálatos.

Fritz meg elképesztő! Vizsla, na! Azért az Ő munkájuk az, amit a szem megszokott.

Mindenki jól érezte magát, és lesz folytatás....sok-sok folytatás.

Imádom, ezt akarom!!!!! Éreztem, ahogy a kutyák szíve egyre hevesebben ver, amikor leszagolnak a nyomra...Jaj, de nagyon jó volt! ..ez meg egy kisregény lett...

2009. 07. 13.

Pálmonostora

Péteri-tó (természetvédelmi övezet)

Újabb tréninget szerveztünk a kutyáinknak! Zoli és Füli látott minket vendégül ezúttal tanyáján. Lélegzetelállítóan szép vidék, sok-sok védett és nem védett madárral.

Most korán reggel találkoztunk, hogy a mezei munka nehéz perceit letudjuk, mire a nap magasan jár. Azután már csak a kellemes vizezés marad, amit 42 fokban is szívesen csinálnak a kutyák!

Shaza, Thea és Süti engedelmességet gyakoroltak, majd jelölés - behozás kettősét, végül a lövés hangját is kipróbáltuk a legkülönbözőbb helyzetekben. A fiatalok jól állták a sarat!

Zoya, Gréti és Füli már haladó csoportosként a képességvizsgálat feladait vette végig pontról-pontra. Ha nem is 100 pontos, de a képességvizsgálat feladatai láthatóan problémamentesen mennek a  csapatnak. Legközelebb továbblépünk, és vonszalék kidolgozást kezdünk gyakorolni. Mi is és a kutyák is.

Milinek vonszalékot húztunk, amin szépen elindult, de a kavargó szél besegített, és bevitte az orrába a szagot. Ez azt eredményezte, hogy nyílegyenesen légszimattal behozta a gondosan kihelyezett nyuszit.

A csapat kibővült!

Rare Jewel from F.C. (d.o.b. 2009.01.09.) Zoya, Gréti és Connor kistesója is eljött hozzánk. A gazdik tanácstalanok voltak az úszás és apportozás terén. Már-már azt gondolták, Süti (böcsületes névvel illetve) nem tudja ezeket a dolgokat. Kismanó a mezei munka kb. 10. percében boldogan szaladgált a dummyval a szájában, és vitte gazdáihoz. Ezt kipipálhattuk! Majd mikor mindenki túl volt a kisebb-nagyobb korcsoportos tréningen irány a víz!!!! ..hogy Süti mit lépett? Nem lépett, hanem kavarta a vizet! Igen, kérem, a fiatalúr ÚSZIK! Nem is akárhogyan. A széles csatona közepéig bebátorkodott a dummyért, és kihozta bizony!

Nagyon jó nap volt!

A vízben, természetesen retrieverhez méltóan midnki hibátlan, sőt, ha lehet ilyet mondani 120%-os.

képek hamarosan....

2009.05.

Voltunk...Pótolom a bejegyzést!

2009.04.

Voltunk...Pótolom a bejegyzést!

2009.03.28.

Gátér

Csoport tréning

A mai napon csoportos tréninget szerveztünk.

Az idő kegyes volt hozzánk, csak a szél fújt, de nagyon...

Karacs Lajos vezetésével 4 felvezető és 7 kutya vett részt.

Fokti Laura Milivel, Grétivel és Sazával. Oláh Judit Connorral. Fekete Zoltán Fülivel a labival. ..és jómagam Zoyával és Theával.

4 órán keresztül nyüstöltük egymást.

Fiataljaink nagyon ügyesen nyomták az ipart. A mai napon mindenkinek világossá vált, hogy milyen hiányosságokat kell leküzdenie és milyen módszerrel kell a kutyáját ráncba szedni.

..képek hamarosan.

A munka után elköltöttünk egy jó kis ebédet - csibeleves és kakaspörkölt -, amit szerény személyem prezentált.

Köszönjük Lajos, már most sokat tanultunk!

Folyt. köv. áprilisban...